0

Keresés:

A Sajtószabadság Története Magyarországon 1914-1989

Raktárkészlet: nincs raktáron
Rendelhető

Bolti ár:

4 085 Ft

3 472 Ft(15%)

Könyv jellemzők

KiadóWolters Kluwer Hungary
Oldalszám640
KötésKötött
Súly0.425 kg
Méret (cm)18.0x24.4x3.0
ISBN9789632955230
Nyelvmagyar
Kiadás éve2015
A magyar sajtó XX. századi történetének részletes feldolgozása a mai napig nem történt meg. A kötet, amit az olvasó kezében tart -? három szerző tollából -, a magyarországi sajtószabadság történetének 1914 és 1989 közötti bemutatására tesz kísérletet.

A korszakhatár kezdő évszámát két okból is indokolt a vizsgálódás kezdetének választani. Az 1914. év az első világháború kitörésének esztendeje, a háborús viszonyok közepette pedig, amikor a hadi szempontok érvényesülése az elsődleges, a polgári
szabadságjogok, így a sajtószabadság is rendszerint korlátozást szenved. Nem volt ez máshogy ekkor sem. A magyarországi sajtó történetében 1914 azonban azért is nevezetes évszám, mert ekkor ? néhány hónappal a ?nagyháború? kezdete előtt ? fogadták el az
új sajtótörvényt, amely ? a reformkori liberális törvényalkotás sokáig érinthetetlen rekvizitumának tekintett ? 1848. évi elődjét váltotta le. A záró évszám pedig 1989, a magyarországi rendszerváltozás kezdetének dátuma, egyben a sajtó történetében is az
állampárti korszak lezárása. A kötet szerzőinek figyelme a magyarországi sajtószabadság érvényesülésének vizsgálatára irányul. A fókuszban a jogi szabályozás és annak gyakorlati érvényesülésének, a sajtóirányítás szervezetének és működésének bemutatása,
a sajtórendészet kérdésköre áll. A kötetben a sajtót ért büntetések (lapbetiltások, sajtóperek stb.) példák alapján történő szemléltetése is bőséges teret kap, és emellett a mindenkori politikai elitek sajtószabadságról alkotott felfogásáról is képet kap
az olvasó.

Az 1914 és 1989 közötti időszak természetesen a sajtó történetének vonatkozásában sem homogén korszak. A ?nyomtatott szó? (illetve az elektronikus médiumok révén terjesztett gondolat) ?szárnyalását? nemcsak a különböző politikai és társadalmi
berendezkedések alatt korlátozták eltérő mértékben, hanem az egyes korokon belül is különbségeket lehet megfigyelni. Az azonban elmondható, hogy mind az első világháború, mind az ellenforradalmi rendszer, mind a koalíciós korszak, mind pedig az azt
követő állampárti berendezkedés idején a sajtó kevésbé volt szabad, mint a megelőző dualizmus időszakában vagy a rendszerváltozás utáni Magyarországon.

A kötet készítői tisztában vannak azzal, hogy e könyv nem pótolja a magyar sajtótörténet megíratlan fejezeteit, hanem csak adalékként tud ? reményeik szerint ? a meglévő hiányosságok pótlásához hozzájárulni.