Könyv jellemzők | |
|---|---|
| Kiadó | Wolters Kluwer Hungary |
| Célcsoport | Szakkönyv |
| Kötés | Kötött |
| Súly | 0.880 kg |
| Méret (cm) | 24.5x17.5x3.0 |
| ISBN | 9789632957784 |
| Nyelv | magyar |
| Kiadás éve | 2018 |
E kötet az internetes kommunikáció és média történetének, elméletének és jelenségeinek elbeszélésére
vállalkozik. A témát összefüggő narratívaként kezeli, miközben a vezérfonál szerepét az új kommunikációs és médiaformák kronológiai felbukkanása tölti be. A munkának nem célja egyetlen elméleti irányzat elkötelezett követése sem, sokkal inkább az
internetes média és kommunikáció jelenségkörének tág spektrumú feltérképezése.
A jelentős elméleti megalapozottságú, tetemes hivatkozás- és jegyzetanyaggal ellátott kötetben a szerző a kutatói és egyetemi oktatói tapasztalatát felhasználva mindazon jelenségeket tárgyalja, melyek gyökeres változást hoztak az elmúlt évtizedekben.
Ilyen például a hypertextualitás, a multimedialitás, az interaktivitás, a virtuális és az augmentált valóság vagy éppen a képi fordulat részét képező emotikonok és a kaotikusan terjedő mémek. A közérthető technikai leírások mellett bemutatja az
internetes kommunikáció és média kultúrára, társadalomra és gazdaságra kifejtett hatását. Kitér többek között a képernyőről való olvasás, az élményszerűség, az interaktivitás, a creative commons, a szabadság vagy éppen a megfigyelés, a 15 klikk hírnév, a
dotcom bubble, az álhírek, a Big Data, a chatbotok, a crowdsourcing, illetve a sharing economy problémakörére is.
A munka nem titkolt célja, hogy a korábbi részletes, ám gyakran fragmentált szakirodalom ismereteit összegezve a(z internetes) kommunikáció és média egyetemi oktatását segítse. A cél elérésének érdekében a szerző áthidalja azt a konstruált szakadékot,
mely a történeti adatokra és technikai részletekre koncentráló, szigorúan informatikai munkák vagy éppen a tisztán filozófiai megközelítés között húzódik.
Olyan komplex munkát tart tehát a kezében az Olvasó, mely körbejárja a vizsgált téma multidiszciplináris: kommunikációs, médiatudományi, társadalmi, kulturális, technológiai, illetve kisebb mértékben filozófiai aspektusait is.