Jog

Az adó mértéke, adó alóli mentesség, mint főszabály, adófizetési kötelezettség az új ingatlanok tekintetében, fordított adózás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan tekintetében, ingatlanok bérbeadása, az időszakos elszámolás szabálya, építésiszolgáltatások, ingatlan áfája a gyakorlatban könyvvizsgáló szemszögéből. Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze. A munkaelméleti igényességgel közelít tárgyához, ugyanakkor számos gyakorlati kérdésre keres és talál választ

Európa kinyitotta kapuit. Az Európai Unióban szabadon mozoghatunk, tanulhatunk, vállalhatunk munkát, de óhatatlanul határon átnyúló jogvitákba is keveredhetünk. A jog érvényesülésén alapuló európai térség azt jelenti, hogy az Európai Unióban azigazságszolgáltatáshoz való megfelelő hozzáférést, az igazságügyi hatóságok közötti hatékonyabb együttműködést és a bírósági határozatok EU-n belüli szabad mozgását kell megvalósítani. A térség célkitűzései között szerepel az egységes igazságügyi térséglétrehozása, ami a joghoz és igazságszolgáltatáshoz való megfelelő hozzáférést jelenti. Az eltérő tagállami jogrendszerek közelítése mellett a különbözőségekből adódó igényérvényesítési akadályok fokozatos lebontásával, a kölcsönös bizalom elvénekkiteljesedésével célkitűzés az is, hogy az igényérvényesítés vagy éppen végrehajtás sikere ne függjön attól, hogy a határon átnyúló elemet tartalmazó jogvitában az eljárás mely tagállamban zajlik.A könyv a jog érvényesülése térségének különböző szeleteit bemutatva hasznos segítséget ad mind a jogalkalmazók, mind az uniós jogot tanulók, mind pedig az egyszerű jogkereső polgárok számára.

Kommentár a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. Törvényhez (2014)Nagykommentár a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. TörvényhezA kommentár a médiatörvény rendelkezéseit valamint a sajtótörvény rendelkezéseit magyarázza a műfajnak megfelelően paragrafusról paragrafusra, beépítve a kapcsolódó joggyakorlatot, szakirodalmat, és jogi szabályozást.

Liberális demokrácia, kereskedelem és az új médiaA magyar tudományos közönséget szerző egy korántsem könnyű, de annál izgalamsabb szellemi kalandra hívja, melynek során - többek közt - azzal a visszatérő kérdéssel szembesülhet: vajon mennyiben tartható fenn a nagyobb mértékű állami beavatkozástmagának valló európai médiaszabályozási koncepció egy konvergens audiovizuális környezetben?

Az atipikus munkajogviszony elnevezés mindenkinek ismerősen cseng, aki amunkajogi szabályokkal kapcsolatba kerül. A munkajogi jogalkotás és a foglalkoztatási gyakorlat egyarántkiemelt figyelmet szentel azoknak a jogviszonyoknak, amelyek a hagyományostól, a tipikustól valamely módon eltérnek.A kötet részletesen bemutatja azokat az atipikus munkajogviszonyokat, amelyeket a Munka törvénykönyvében szabályozott a magyar jogalkotó, emellett áttekint számos olyan jogviszonyt is, amelyek ugyan nem a munkajogi kódexben kaptak helyet, de lényegeseneltérnek a hagyományos munkajogviszonytól. Megismerheti az Olvasó az Európai Unió atipikus munkajogviszonyokkal kapcsolatos jogalkotási aktusait is, amelyek hatással vannak a magyar jogalkotásra és jogalkalmazásra.A könyv szerzői az atipikus munkajogviszonyok kutatói: Bankó Zoltán az MTA-PTE Összehasonlító és Európai Foglalkoztatáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoport főmunkatársa, Ferenc Jácint a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemiadjunktus

A közbeszerzési törvény első, 1995-ben megjelent változata is az európai uniós jogfejlődés eredményeinek átvételével készült. Ezért a közbeszerzési törvény minden alapvető jogintézménye uniós eredetű. A kiadvány - egy az európai uniós intézményrendszertés jogforrási struktúrát bemutató elméleti áttekintés során - elemzi az irányelvek minden fontosabb intézményét és az ezekkel lényegében megegyező közbeszerzési nemzeti jogintézményeket (például a törvény alanyi hatálya, azaz ki minősül ajánlatkérőnek, atörvény tárgyi hatálya, azaz mi minősül beszerzésnek, a minőségi kiválasztás szempontjainak meghatározása, a bírálat, eljárástípusok, szerződésmódosítás stb.).A kiadvány elemzi az Európai Bíróság elmúlt 30 évének legfontosabb döntéseit, azokat is, amelyek jó része az úgynevezett historikus jogalkotás keretében született és magyar nyelven nem hozzáférhető.A kiadvány nem csupán a jelenleg még hatályos 2004-es irányelv-generációt elemzi, hanem feldolgozza a 2014-es irányelveket is, amelyeket a nemzeti jogalkotónak 2016 tavaszáig kell átültetnie. Az új irányelvek nem csupán kodifikálták az Európai Bíróságelmúlt 10 évének esetjogát, hanem lényegi újításokat hoztak a jogfejlődésben. A kiadvány megvilágítja az új irányelv-generációk keletkezésének hátterét és ezáltal elősegíti a nemzeti közbeszerzési jogot alkalmazók munkáját is.

A 2011. elején hatályba lépett médiatörvény magyarázataDr. Andrássy György, Dr. Beke Nándor, Dr. Boncz Ditta, Dr. Csink Lóránt, Dr. Géczi Kinga, Dr. Lapsánszky András, Dr. Karácsony-Pretsner Kamilla, Dr. Kerekes Sugárka, Dr. Kiss Zoltán, Dr. Koltay András, Dr. Kovács András, Dr. Mayer Annamária, Dr.Molnár-Bíró György, Dr. Nyakas Levente, Dr. Orosi Renáta, Pálinkás Judit, Dr. Pogácsás AnettSzerkesztő(k): Dr. Koltay András, Dr. Lapsánszky AndrásAz új magyar médiaszabályozás régi adósságot törlesztett, amikor hatályon kívül helyezte az 1986-ból, illetve 1996-ból származó, a legtöbb elemében korszerűtlennek tekinthető korábbi szabályozást. Az új médiatörvény azonban sokak számára váratlan ésmeglepő intenzitású indulatokat provokált. Ennek ellenére a szabályozás 2011. elején hatályba lépett, és a média piaca azóta is működik Magyarországon, immár új jogalkalmazó hatóság mellett, új jogszabályi alapokra helyezendő bírósági gyakorlattal.A kommentárírás alapvetően kifejezetten semleges műfaj, és bár az új médiaszabályozás körül történtek sodrában nem könnyű e semleges nézőpontból figyelni az eseményeket, a szerzők és a szerkesztők legjobb tudásuk szerint törekedtek erre. Hozzájárulhatebbéli erőfeszítéseik sikeréhez, hogy néhány kivételtől eltekintve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Médiatanács mellett működő Médiatudományi Intézet munkatársai közül kerültek ki, így döntés-előkészítőként olykor maguk is részt veszneka jogalkalmazásban.

A kiadvány a kommentár műfajhoz hűen paragrafusról paragrafusra magyarázza a megalkotása óta sokszor módosított egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rendelkezéseit, kitérve a kapcsolódó szabályozás mellett az egyes kérdéseknél relevánsjoggyakorlatra is. A kommentár szerzői a jogterület elismert gyakorlati és elméleti szakértői.A kötet segít áttekinteni a betegjogoktól a népegészségügyi tevékenységeken és az egészségügyi szolgáltatók rendszerén keresztül az orvostudományi kutatásokig az egészségügyhöz köthető legfontosabb tárgykörök elveit, összefüggéseit és jogalkalmazásigyakorlatát.

More than 4,700 clear, jargon-free entriesDefines all the major legal terms, concepts, processes, and the organization of the English legal system, and provides a useful source of information for the many countries that base their legal system upon English lawCovers important new legislation in areas such as criminal law, constitutional law, and administrative lawIncludes terms from European, international, human rights, and environmental lawThe Writing and Citation Guide included is helpful for those writing legal papers and reportsIncorporates many recommended web links, accessed and kept up to date via the Dictionary of Law companion website, and attached to both individual entries and listed in the Online Legal Resources appendixNew to this Edition:Fully revised and updated content reflecting the very latest legislation, including changes in the status of the Law Lords, the Equality Act and related anti-discrimination legislation, and recent changes to criminal and administrative lawOver 120 new entries - from Clinical Commissioning Groups and General Anti-Abuse Rule to reasonable adjustment and universal credit

Magyarország uniós tagsága jelentős mértékben meghatározza a magyar jogrendszer, azon belül a magyar adójogi rendszer alakításának irányait. Egyértelművé vált, hogy az adózás, illetve az adójog kérdéskörével foglalkozó magyar jogászi és nem jogásziszakma mellett az egyetemi, főiskolai hallgatók és valamennyi, az adózásban érintett személy számára nélkülözhetetlen az Európai Unió adójogával, adóharmonizációs tevékenységével kapcsolatos ismeretanyag elsajátítása. Ezt az ismeretanyagot szándékozik ekézikönyvként és tankönyvként egyaránt felhasználható kiadvány átadni az olvasónak.A kötet a hazai szakmai könyvpiacon egyedülálló módon az Európai Unió adóharmonizációs tevékenységének rendszeres feldolgozását adja. Ennek során bemutatja az adóharmonizáció alapvető kérdéseit, az uniós adójog alapvető jellemzőit, az uniósadóharmonizáció fontosabb intézményeit és az adóharmonizáció alapszerződésekben szereplő keretszabályait. Részletesen ismerteti a forgalmi és jövedéki adóztatás, a közvetlen adók és az uniós tagállamok közötti adóügyi együttműködés uniós jogszabályikereteit.

A kötet célja, hogy a személyiség védelme és a média szövevényes kapcsolatrendszerében egyfajta Ariadné-fonálként megpróbáljon utat mutatni egy-egy fontosabb kérdésben. A fonál első állomása, a kiindulópont, amely a jog számára egy megragadhatatlanérték: a személyiség.Innen indulva számos izgalmas, elgondolkodtató, különböző nézőpontot felvillantó tanulmány szerepel a kötetben, és tekintettel arra, hogy a szólás szabadságáról van szó, az olvasó által akár vitatható álláspontok segítenek eloszlatni azt az illúziót,hogy a személyiségnek és a személyiségi jogoknak létezik egysíkú dimenziója.A kötet a személyiségvédelem körében egységes koncepció alapján felöleli a téma polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásait, bemutatva a régi és az új Polgári Törvénykönyv, valamint az új Büntető Törvénykönyv dogmatikai alapvetéseit és az ide vágó hazaibírói gyakorlatot. Mindennek során a tanulmányok nem nélkülözik a komparatív szemlélet érvényre juttatását, így tárgyalásra kerülnek az egyes európai államok megoldásai valamint a releváns strabourgi bírói gyakorlat is.A kötet szerzői a hazai jogi felsőoktatásban is tevékenykedő jogászok, kutatók. A kötet célja, hogy a személyiség védelme és a média szövevényes kapcsolatrendszerében egyfajta Ariadné-fonálként megpróbáljon utat mutatni egy-egy kérdésben. A kiindulóponta jog számára megragadhatatlan érték, amelyet egyszerűen csupán egy szóval illetünk: személyiség.Innen indulva számos izgalmas, elgondolkodtató, különböző nézőpontot felvillantó tanulmány szerepel a kötetben, s tekintettel arra is, hogy a szólás szabadságáról van szó, az Olvasó által akár vitatható álláspontok segítenek eloszlatni azt az illúziót,hogy a személyiségnek és a személyiségi jogoknak létezik egysíkú dimenziója.A kötet a személyiségvédelem körében egységes koncepció alapján felöleli a téma polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásait, bemutatva a régi és az új Polgári törvénykönyv, valamint Büntető törvénykönyv dogmatikai alapvetéseit, az ide vágó hazai bíróigyakorlatot. Mindennek során a tanulmányok nem nélkülözik a komparatív szemlélet érvényre juttatását, így az egyes európai államok megoldásait, valamint a releváns strasbourgi bírói gyakorlatot is igyekeztek bemutatni a szerzők.

2. átdolgozott kiadásA könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozásátmutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudománytés természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

A magyar jog több ezer éves története a magyar nép Uralon túli életétől napjainkig kísérte vándorlásait, a nomád, patrimoniális, rendi, polgári államának históriáját, harcait és függetlenségi küzdelmeit, szuverenitásának alkotmányos megformálását. Demindenekelőtt hétköznapjait. A jog legfontosabb funkciója a joghistória tanúsága szerint a mindennapi konfliktusok feloldása, az ellentétek elsimítása, ha másként nem sikerül, a sértett és körének megbékéltetése, igazságigénynek kielégítése volt. Avérségi társadalom szabályrendszere, a nemzetségek ősi joga, a falutörvények, a földesúri és a rendi jogok mellett a király, az országgyűlések dekrétumai is a társadalom rendezettségét, normális életformát, békés állapotát igyekeztek biztosítani. Spersze a hatalmon lévők érdekeit. A magyar jog története ennek a funkciónak a bizonyítéka és az ősi jogtól a modern, europaizált jogrendszerig ívelő fejlődés illusztrálója. A magyar írásbeliség közel egyidős Szent István keresztény királyságával, ígycsak a legújabb fejleményekről adhat hírt. Az ősi jognak kevés tanúságtevője van, de a korabeli híradások a magyarság jogrendjét dokumentálják. Ebből a sok ezer éves szabályozottságból bontakozott ki a magyar jogfejlődést a 19. századig meghatározószokásjog, melyet az alkotott jog csak a legújabb időkben tudott háttérbe szorítani. E kötet e fejlődés tendenciáit , a magyar jog forrásainak történelmi alakulását követi figyelemmel. Szól a magyar jog külső és belső forrásairól: a bizánci jog, akánonjog, a germán jogok, az európai ius fejlődéséről. A kötet szerzői az ország különböző jogi fakultásainak joghistorikusai és szakjogászai. A tankönyv rendszeres feldolgozásban tárgyalja a jogrendszer fejlődését, a jogtanítást, a jog tudományosművelésének alakulását, a jogtörténetírás, s a jogtörténet oktatásának nagy korszakait. Az intézménytörténeti fejlődés bemutatása során a könyv a magyar magánjog, büntetőjog és perjogok történetére koncentrál, mivel ezek képezik azt a három nagytörténeti oszlopot, melyre jelenlegi jogrendszerünk is támaszkodik. A negyedik, átdolgozott kiadásban név- és tárgymutató mellett már marginálisok is segítik tanulást.

A gyűlöletbeszéd korlátozásának mindig aktuális kérdése a szólásszabadság terjedelme körüli viták egyik alapvető eleme. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jogi szabályozás és jogalkalmazás ismeretében - nem utolsósorban - a demokratikus nyilvánosságműködéséről is tisztább képet alkothatunk.Kötetünk igyekszik a vizsgált téma valamennyi fontos és jogi szempontból értékelhető aspektusát körüljárni. Két átfogó tanulmány szintetizálja a gyűlöletbeszéd korlátozásával kapcsolatban hazánkban több mint két évtizede folyó alkotmányos vitákat,jogalkotási kezdeményezéseket és eredményeket. Könyvünkben az Olvasó megtalálja a releváns magyar büntetőjogi és médiaszabályozási joggyakorlat, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága kapcsolódó esetjogának összefoglalását. A jogalkalmazói tevékenységbemutatásán túl a kötet a médiahatóság e tárgyban indított kutatásainak eredményeit, következtetéseit is tartalmazza.A gyűlöletbeszéd körüli polémia korántsem tekinthető lezártnak, és az alkotmányos, valamint az arra épülő jogalkalmazói gyakorlat is fejlődni, változni fog az elkövetkezendő években. E kiadvány azonban mégis több egy 'pillanatfelvételnél', hiszen magábanfoglalja a rendszerváltás óta e területen történtek közel teljes gyűjteményét, hasznos segédeszközt nyújtva a témával foglalkozó gyakorlati szakembereknek és kutatóknak, az érdeklődő joghallgatóknak.

Az alkotmány történeti felfogása, mely nem a kartális megfogalmazódáshoz köti a constitutiót, hanem az állami élet szerves fejlődésében kialakuló és érvényesülő általános alkotmányos elvek jelenlétéhez, képezi a Magyar alkotmánytörténet szerkesztésikoncepciójának alapelvét. A zömében Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar jogtörténészei által írott munka a magyarság nemzetségi, törzsi és törzsszövetségi szerveződésétől a nomád állammodell kialakulásán és működésén át vezeti azalkotmánytörténet folyamatát a Kárpát-medencében megalapított keresztény magyar állam kiépítéséig. Majd ezt követően a patrimoniális, a rendi képviseleti, az abszolút és alkotmányos monarchia, a parlamentáris királyság és végül a magyar köztársaságokmodelljeinek elemzésével teszi teljessé a képet a magyar alkotmányfejlődésről. A kötet tudatosan vállalt szerkesztői elve, hogy csak kevéssé követi a kronologikus rendet, ehelyett a magyar joghistoria történetének jellemző alkotmányos jogfolytonosságárahelyezve a hangsúlyt a közjogi intézmények (országgyűlés, államfő, központi és helyi közigazgatás, törvénykezési szervek) feldolgozásával rajzolja meg a magyar alkotmánytörténet tablóját. Ezzel lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megszabadulva a köz-és politikatörténet szokásos cenzúráinak bilincsétől a maguk folytonosságában ismerje meg olyan jellegzetesen évszázadokon át nyúló intézményeket, mint a szent korona tana, a királyi hatalom és jogkör alakulása, a magyar országgyűlés fejlődése, avármegyék története. A kötet olvasója így egészében szemlélteti a magyar alkotmányosság és közjog történeti fejlődését.

Az Osiris Kiadó tankönyvsorozatában közel másfél évtizeddel ezelőtt jelentek meg a pénzügyi jog tankönyvei - Pénzügyi jog és Adójog címmel -, amelyek szerkesztője és szerzője Földes Gábor volt, aki elméleti felkészültség és jogalkotási tapasztalatokbirtokában színvonalas tananyagot hozott létre.A pénzügyi jog változása állandó, ezért az írott tananyag időnkénti átdolgozása minden egyéb szempontot figyelmen kívül hagyva is indokolt. Esetenként, mint napjainkban, a változások olyan horderejűek, hogy feldolgozást igényelnek a tananyag szintjén is.A Pénzügyi jog II. kötet 2012-es átdolgozására a rendkívüli idők ellenére elsősorban a pénzügyi jog hétköznapi, állandó változása miatt - ami ötéves távlatban már-már felér egy adóreformmal - került sor. Az elmúlt öt év során új általános forgalmi adótörvény lépett hatályba, több új adónem került bevezetésre, jelentősen csökkent a társasági adó mértéke, koncepcionális szinten alakult át a magánszemélyek jövedelemadóztatása, illetékmentes lett a családon belüli öröklés és ajándékozás, hogy csak néhányváltozást említsünk, amelyek ennek a tankönyvnek az anyagát érintik. A tankönyv több része jelentősen, egyes részei szinte teljes mértékben újraírásra kerültek. Emellett készült több kisebb fejezet az új adónemekről és egy, a nemzetközi adójogot tárgyalórész új a tankönyvben.

A kommentár alapja a 2012. január 01-i hatállyal módosított a biztonságos és gazdaságos gyógyszer-, és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény.A könyv fejezetei követik a jogszabály tematikáját. A szerzők a vonatkozó jogterület minden oldalát körüljárva, mind elméleti megalapozással, mind példákkal, bírói gyakorlattal segítenek a jogterület megértésében, hatékonyabb alkalmazásában. A könyvhasznos támogatást nyújt a folyamatosan változó egészségügyi jog területén. Ajánljuk a gyógyszergyártó és nagykereskedő vállalatok, kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások, gyógyszertárvezetők, valamint az egészségüggyel foglalkozó jogászokszámára. Mivel a könyv átfogó ismeretanyagot dolgoz fel így tananyagként is kitűnően használható orvoslátogatók és patikalátogatók továbbképzéséhez, valamint egészségügyi-jogi tárgyú képzésekhez.A tartalomból:A BIZTONSÁGOS ÉS GAZDASÁGOS GYÓGYSZER- ÉS GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ-ELLÁTÁSA gazdaságos gyógyszeres gyógyászati segédeszköz-rendelés és forgalmazás alapelveiA gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ismertetésére, valamint a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályokGyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátási garanciákA gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának általános szabályaiA folyamatos gyógyszerellátás biztosítását, a gyógyszer támogatási előirányzat betartását célzó rendelkezésekA minőségi és hatékony gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-rendelés szabályaiA GYÓGYSZERFORGALMAZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIA gyógyszertárak létesítése és működtetéseGyógyszertáron kívül történő gyógyszerforgalmazásAz egészségügyi jogalkotás meghatározó részét a gyógyszerügy teszi ki, amely joganyagban ? annak bonyolultsága és átláthatatlansága miatt - egyre nehezebben igazodik el gyógyszerész, orvos, a gyógyszer gyártója, nagy és kiskereskedője, sőt maguk agyógyszerellátással kapcsolatos állami feladatokat ellátó közhivatalok, köztestületek és közintézetek is. A folyamatosan változó joganyag ?rugalmasan alkalmazkodik? a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokhoz és szinte megállapíthatatlan, hogy egyadott pillanatban kire milyen szabályok vonatkoznak. Ebben az egyre bővülő, és egyre bonyolultabbá váló jogi környezetben kívánja könyvünk az eligazodást segíteni.(Dr. Koncz József)

A nemzeti köznevelésről szóló törvényt 2012. szeptember 1-jétől kell alkalmazni az oktatásban. Lépcsőzetesen lép hatályba, egyes részei csak 2013. január 1-jétől, más részei 2013. szeptember 1-jétől, vagy még későbbi időponttól alkalmazandók. Kiadványunka törvény teljes szövegét magyarázatokkal látja el, kitérve az egyes rendelkezések hatálybalépésének időpontjára is. A szerző a kommentár műfajához hűen paragrafushoz rendelten magyarázza a jogszabályt, azzal a céllal, hogy a mindennapokban használhatókézikönyvet készítsen a köznevelés területén dolgozó szakembereknek, érintett oktatási szereplőknek.

Részlet az Előszóból: Alig három év telt el Kommentárunk első kiadásának megjelenése óta, mely időszak nem volt izgalmak nélküli az Európai Unió történetében. 2007-ben eldőlt, hogy az Alkotmányos Szerződést a tagállamok egy része nem tudja - nem akarja- ratifikálni ... Az Alkotmányos Szerződés egyik fontos célkitűzése volt, hogy az EU alapító szerződéseit, azok rendszerét (Kommentárunk első kiadásának anyagát) átláthatóbbá, egyszerűbbé tegye, és azokat egy szerződéssel váltsa fel. ... Kommentárunkmásodik kiadása az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződések klasszikus, cikkenkénti magyarázatát tartalmazza. Újdonság még az első kiadáshoz képest, hogy minden egyes cikknél feltüntettük az EU Bíróság vonatkozó joggyakorlatát,illetve az általunk legfontosabbnak talált jogirodalmat is, igyekezve ezáltal is még több segítséget és információt adni olvasóinknak az EU jogában való tájékozódáshoz.

Az ember lényege a szimbólum, amelynek segítségével megismeri a világot és kifejezi a maga világát: teret és időt, mítoszt és vallást, a művészetet, a történelmet és a tudományt is. (Ernst Cassirer)A szimbólumok és rituálék egy része folyamatosan változik, alkalmazkodik az egymást követő korok igényeihez, az emberek életmódjához, a társadalmi, politikai berendezkedéshez, a jogintézményekhez. De vannak olyanok is, amelyek megőrzik szimbolikuserejüket: a vörös színről a szerelem jut eszünkbe, a kutyához a hűséget társítjuk, az igazságszolgáltatás ismertető jegyeként Justitiára gondolunk, és az uralkodóra, a királyra, ha koronát vagy jogart látunk, ma is kézfogással pecsételjük meg aszerződéskötést. Ez azt is jelzi, hogy a szimbólumokat és a rituálékat sem a mindennapi életből, sem a jogéletből nem szorította ki teljesen az írásbeliség elterjedése.Kötetünk a jogi szimbólumok és rituálék történetét, bonyolult rendszerét járja körül a szakszerűséget az olvasmányossággal párosítva, képekkel gazdagon illusztrálva.

Egészségügyi Kiskönyvtár sorozat I. kötetA könyv az egészségügyi jog klasszikus területeit mutatja be az élet kezdetétől az élet végéig, úgy, mint asszisztált reprodukciós eljárások emberen végzett orvostudományi kutatások szervátültetés életvégi döntések (életfenntartó kezelés visszautasítása, eutanázia)A könyv minden témakört több nézőpontból is megvizsgál: foglalkozik a kérdés biológiai, orvosi alapjaival, bemutatja az etikai kérdéseket, az etikai viták csomópontjait, a jogi szabályozás kulcskérdéseit, ismerteti az egyes európai országokban alkalmazott jogi szabályozási megoldásokat, részletesen elemzi a hatályos magyar szabályozást.Az egészségügyi ellátórendszer egészen a legutóbbi időkig szinte teljes egészében jogi szabályozás nélkül működött, a szakmai önszabályozás elégségesnek bizonyult. Ez a helyzet mára megváltozott, hiszen - különösen az új, fejlett technológiát alkalmazóbeavatkozások esetében - kidolgozott szabályozással találkozunk. Ezen új technológiák rendkívüli kihívást jelentenek a jog számára, hiszen alapvető erkölcsi kérdéseket kell a jog eszköztárával megoldani, vagy legalábbis kezelni.A könyv alapvető célja tehát a magyar jogi környezet bemutatása, elemzése és az európai szabályozási irányok feltárása, összehasonlítása a vizsgált egészségügyi jogi területeken.

A kötet a szólás- és médiaszabadsággal kapcsolatos európai gondolkodás lényegi jellegzetességeit kutatva a médiaszabadság korlátait megállapító médiaszabályozás európai elméletével, modelljeivel és az új média megjelenése következtében folyamatosanalakuló gyakorlatával foglalkozik, a legtöbb kérdés kapcsán széles körűen kitérve a magyarországi szabályozás sajátosságaira is. A könyvben szereplő tanulmányok a médiatartalom-szabályozás kapcsán bővebben taglalják a közéleti szereplők hírnév- ésbecsületvédelmének kérdéseit,a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megjelenési formáit, a kereskedelmiközleményekre vonatkozó feltételeket, valamint a blaszfémia témakörét. Egy teljes fejezet a médiaszabályozó hatóságok jogállásával éshatáskörével, illetve a médiajogi szankcionálás elméleti hátterével foglalkozik. Sor kerüla kvótaszabályozás, valamint a hálózatsemlegesség és a médiakoncentráció hazai és uniós szabályozásának ismertetésére. A szerzők vizsgálják továbbá, hogyan jelennekmeg a demokrácia és a pluralizmus értékei, az újságírói források védelme, illetve a demokratikus politikai diskurzus alkotmányos garanciái a magyarországi és az európai uniós szabályozásban, és kitekintésképpen ízelítőt kap az olvasó az Egyesült ÁllamokLegfelső Bíróságának joggyakorlatában a szólás- és sajtószabadság megalapozásával és korlátozásával kapcsolatban feltűnő érvelési típusokról. A szerkesztők szándékai szerint a kötet megkísérli feltárni azokat a közös alapelveket,amelyek valamennyieurópai ország médiaszabályozásának hajtóerejét képezik,és megállapítani, hogy a létező és lehetséges gyakorlatok közül melyek szolgálják leginkább a médiaszabadság, illetve a megfelelő mértékű médiaszabályozás céljait

A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenségés a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishezvezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is.Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintőmunkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában.A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra,hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- ésmesterszakán.

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, aközszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés,szakszervezet, üzemi tanács).A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Az európai joghatósági szabályok polgári perekben című kötet az Európai Közösségek a Lisszaboni Szerződés óta az Európai Unió ?Bíróságának az elmúlt évek során hozott legfontosabb, az európai joghatósági szabályokat érintő döntéseit gyűjti össze. Hazánkeurópai uniós csatlakozásával a közösségi szabályozás, az acquis communautaire a magyar bíróságok számára is kötelezően alkalmazandóvá vált. Az előzetes döntéshozatali eljárásban pedig magyar bíróságok is intézhetnek kérdéseket a luxembourgi bírósághoz.A határon átnyúló tényállási elemeket tartalmazó jogviták szaporodásával e kötet hasznos segítsége lehet a magyar ügyvédeknek és bíráknak.A szerkesztett bírósági döntéseket egy tanulmány vezeti be, amely rövid áttekintésben elemzi a jogterület legfontosabb szabályait. A bírósági döntések legfontosabb részeit Osztovits András, Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata című műszerkesztője és a Legfelsőbb Bíróság bírája értő és lényegre törő szerkesztésében adjuk közre.A tárgyalt témakörök a következők:I. Joghatóság polgári és kereskedelmi ügyekben (Brüsszeli Egyezmény, 44/2001/EK rendelet)II. Joghatóság házassági és szülői felelősséggel kapcsolatos perekben (2201/2003/EK rendelet)III. Joghatóság a fizetésképtelenségi eljárásokban (1346/2000/EK rendelet)IV. Elsődleges közösségi jogi korlátok (EKSz. 10. cikk, 68. cikk)

Jelen kötet tehát folytatása hasonló címmel megjelent 2014-es elődjének, ahhoz hasonlóan terjedelmét tekintve is vaskos, szerzőgárdájában sokszínű, tematikájában szerteágazó. A szerkesztők szándéka ezúttal is az volt, hogy a tanulmányok e gyűjteményeezzel a sokféleséggel járuljon hozzá közös európai vitáinkhoz, amelyeket a médiaszabályozás és a szólásszabadság kérdései felől folytatunk. A tanulmányok egy-egy probléma pillanatképét rögzítik, amely talán néhány év múlva, a szabályozás és a gyakorlatfolyamatos formálódása miatt már nem lesz egészen éles, de a cikkekben szereplő fontos elméleti alapvetések és mélyreható elemzések meggyőződésünk szerint hosszabb távon is útmutatóul szolgálhatnak egy-egy kérdésben.A szólásszabadság és a médiaszabályozás vitái jellegüknél fogva talán nem is lezárhatók, fundamentumainak hosszú távon érvényes azonosítása is időigényes és fáradságos feladat. Ne feledjük el, hogy a magyar történelemben még soha nem volt olyan hosszú ésbékés időszak, amikor a sajtószabadságról szabadon lehetett gondolkodni és írni, mint az 1989-es rendszerváltozás óta eltelt negyedszázad