Őstörténet

Eurázsiai steppe nomádjaival és a korai magyar történelemmel kapcsolatos több évtizedes munkásságából válogatta össze e kötet anyagát.Ez a válogatás a különböző folyóiratokban, emlékkönyvekben kiadott és konferenciákon bemutatott tanulmányokat tartalmazza, valamint az idegen nyelven megjelent cikkek magyar eredetijét. A tanulmányok négy témával foglalkoznak: a középkori eurázsiaisteppe történetének átfogó kérdései

A kötet a kunok történetét foglalja össze a forrásokban való felbukkanásuktól (1054-1055)az 1230-as évekig, a mongolok nagy nyugati hadjáratáig. A kun törzsek közel kétszáz évig meghatározó szerepetjátszottak szomszédaik, a Rusz, a Bizánci Birodalom, a II. Bolgár Cárság, a Latin Császárság és a Magyar Királyság történetében, annak ellenére, hogy nem rendelkeztek hasonló központosított államszervezettel. Könyvünk a nomád kunok történetét ekapcsolatrendszer keretében mutatja be. Kovács Szilvia a Magyar Tudományos Akadémia-Szegedi Tudományegyetem Turkológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, kutatási területe a kelet-európai nomád népek története a 11-14. században.Kiadás éve: 2014/ Terjedelem: 324 oldal, 8 kép és térkép/ Kötés: kartonált/ Fomátum: B/5/ISSN 1215-4024

Elméletek az újabb irodalom tükrébenA szerző a magyarság történetéről kialakított hagyományos elképzeléseket ütköztette a magyar nyelv török jövevényszavainak kutatásával, az írott források új eredményeivel és azokkal a történeti vizsgálódásokkal, amelyek a középkori eurázsiai steppe nomádnépeivel foglalkoznak. A magyar nyelv a Volga és az Ob közötti régióban alakult ki a Kr. e. első évezred első felében, ugyanakkor a Volga-Káma-vidéken található keleti magyarokra csak a 10. század elejétől vannak adatok. A magyar nyelv kialakulása és akeleti magyarok megjelenése között minimum ezerötszáz éves az időbeli eltérés. A magyar nyelv török jövevényszavai alapján rekonstruálták a korai magyarság vándorlási útvonalát, a Volga-vidékről a Fekete-tenger északi partvidékére, elkerülve a KazárBirodalmat. Újabban kazár nyelvi adatok vizsgálata nyomán biztosan állítható, hogy a török jövevényszavainkat a kazár nyelvből is átvehettük, így az egész vándorláselmélet újragondolása válik szükségessé. Bíborbanszületett Konstantin és aDzsajháni-hagyomány alapkérdéseit is áttekinti a szerző. Végül egy tágabb perspektívából vizsgálja a honfoglalást és a kereszténység felvételét. Európa kialakulásának második fázisában a magyarságnak a Nyugathoz való csatlakozását nem a civilizációsfejlettségi szint, hanem sokkal inkább a geopolitika, a történeti hagyományok és a rövid távú politikai érdekek motiválták.Kiadás éve: 2014/ Terjedelem: 252 oldal, 23 térkép/ Kötés: kartonált/ Fomátum: B/5