Társadalomtudomány

Az 1989-1990-es magyar rendszerváltás, az európai átalakulás részeként egy korábban elképzelhetetlen társadalmi és gazdasági átmenet lehetőségét teremtette meg. Kétségtelen tény, hogy az azóta eltelt évtizedek során alapvetően átalakult a magyartársadalom. Ebben a könyvben ennek a radikális változásnak a folyamatait és következményeit vizsgálom. Többek között arra próbálok választ keresni: milyen tényezők befolyásolták meghatározó módon az átalakulás folyamatában az egyes emberek, csoportoktársadalmi pozícióját, pozícióváltását? Miként rendeződött át a különböző tőkefajták szerepe a társadalmi változások során? Hogyan változott meg a társadalmi integráció a szocializmusból a kapitalizmusba történő átmenet folyamán?Integráltabbá vagydezintegráltabbá vált-e a magyar társadalom a rendszerváltás során/következtében? Miként befolyásolta a társadalmi átalakulást a privatizáció és az újravagyonosodás? Hogyan változtak a jövedelmi viszonyok és a társadalmi egyenlőtlenségek? Aszámszerűsíthető társadalmi tények mellett ezek megértéséhez nélkülözhetetlen a mentalitás, az értékrend, a közgondolkozás, a politikai aktivitás és a mindennapi élet átalakulásának vizsgálata is. Hiszen az is izgalmas kérdés, mi öröklődött át a későKádár-kori szokásokból, értékekből, mentalitáselemekből? Mindez hogyan ötvöződött az elmúlt két évtizedben kialakuló, új társadalmi magatartásformákkal? Milyen egyéni és csoportos élet- és túlélési stratégiák alakultak ki a rendszerváltást követően?

Az időskor nem egyértelműen pozitív, nem elsősorban pozitív minőségekkel felruházott és viszonylag problémamentesen megélhető időszak annak ellenére, hogy az életút szerves része, és a technikai fejlődés következtében társadalmunk egyre több tagjaéli meg, egyre természetesebben tartozik egyre több ember életéhez...ugyanakkor nem egyértelműen negatív.. sok kérdés és kétértelműség kapcsolódik az időskorban lévők ...megítéléséhez, ez az életszakasz mégis hozhat magával örömöket és lehetőségeket, újterületeket az önkifejezés újabb formái, a személyiség kiteljesedése számára. (Részlet a Bevezetőből.)

Hatodik, átdolgozott kiadás

A kötet egyetemi tankönyv, amely a XV. századművészeti elveit mutatja be az eredeti művekbőlválogatott szöveggyűjtemény formájában, a szövegeketa kor alapvető elméleti és műfajbeli paradigmái szerintrendszerezve.A szemelvények a korművészetszemléletéthivatottak reprezentálni, a középkorihozképest új princípiumokat, a művész megváltozotttársadalmi pozícióját, a művészet tudományos státusát

Amikor a rendszerváltás révén az archívumokkal együtt a családi iratok is hozzáférhetővé váltak, Losonczy Gézáról nem a nálunk divatos politikai életrajzot próbáltam írni. Hiszen egy politikus cselekedetei nem értelmezhetők a karaktervonások és akarriermotívumok felderítése nélkül. Innen fakadt a pszichobiográfia és az oral history iránti kíváncsiság. Eredeti struktúrakutató társadalom- és gazdaságtörténeti munkáim során is érdekelt, vajon be tudom-e népesíteni élő emberekkel például a piaciintézmények világát. A társadalomtörténet hiába hirdette a történelem demokratizálását, ha a korábban elhanyagolt névtelen szereplők nem foglalták el helyüket a Történelem színpadán. De tud a társadalomtörténész individualizálni? Hogyan lehet acsoportoknak arcot adni? Miként lesz a tömegből identitással bíró cselekvő csoport? Megannyi izgalmas kérdés, megéri sorra szemügyre vennünk a válaszlehetőségeket.